Hétvégi
pihenőnapom boldog relaxációjának közepén dudálás szakított el
kerti lazsálós székem és a söröm mellől. A kapumban egy ci... szóval egy
Győzike féle mutálódott emberszerű parazitoid egyed állt egy sokrendbeli
KRESZ szabálysértéssel, ami távolról egészen Lada-szerűnek tűnt.
Megdöbbenve a kapuhoz mentem, ahol a rétinéger azt kérdezte, hogy:
"Aztat monták, hogy maga itten a rendőr. Télleg?"

Rábólintottam, majd rásandítottam a gázóra tetején elhelyezett, nem
rendeltetésszerűen használt labdaütő sporteszközömre, hogy a fiaim nem
vitték-e el játszani. (Ott volt) Az egyeden eközben kitört a fajtájára
jellemző szófosás, amiből a következőket vettem le:

Ő dinnye-árulásból, sok munkával tartja el Ali babát (aki feleség), és a
40 fk.(fiatalkorú) rablót (akik a szaporulat). Igaz ő néven nevezte
őket, de ki bír ennyit megjegyezni? Ezen tevékenysége során hangos
szóval hirdeti az áruját, amelyre kicsiny falunkban kijött a házából egy
szteroid-terminátor küllemű ember, kalapban. Feltette egyedünknek az
általános kérdést: "Mennyi a dinnye?" A Gangesz-export erre rávágta,
hogy: "80 pííz" A Kalapos emberhegy erre felkapta a csomagtartóból a
legnagyobb dinnyét, megveregette a becsületes EU és HACP szabványok
szerinti zöldség-adoptációs szakmanager vállát, a kezébe nyomot 1, azaz
egy darab fém 100 forintost, majd: "A többi a tiéd, Gazsi!"
felkiáltással lakásába hömpölygött.

Egyedünk meglepődöttségében (nem szokta magyartól az ilyet) szólni sem
bírt eleinte, egészen elsápadt, mondhatni kávészínű lett, később meg
hiába kiabált, nem jött ki senki, ezért kérdezősködve haladt színem elé
járulni.

Ekkor én már nagyon röhögtem, de ugye a hivatástudat megkérdezte
belőlem, hogy mégis mit vár tőlem? Fizessem ki a fennmaradó hátralékos
tőkét, vagy statáriális alapon számoljak le a gaz dinnyerablóval? (Neki
persze mindkettő verzió együtt kellett volna, de az ugye árukapcsolás,
melyet a BTK büntetni rendel némely esetekben. Én ezt ´némely eset´-nek
ítéltem meg)

Felvilágosítottam, hogy ez nem bűncselekmény, nem szabálysértés, ez
félreértésből eredeztethető huncutkodás fennforgása, mivel ő mondta a
dinnye/80 Ft-ot az embernek, akit én természetesen nem is ismerek, nem
is ismerhetek, hiszen a szomszédom és csak cirka 25 éve élünk egymás
mellett. Finoman mindenféle árusítási engedélyekkel, higiéniás
biszbaszokkal, számlákkal, és egyéb kóros APEH-TB stb.,
tünetegyüttesekkel kapcsolatosan kezdtem érdeklődni, amire ő
meglepődött, hogy az meg minek, és kezdett afelé hajlani, hogy nem is
akkora érték az a dinnye!? Ezek után felbiztattam a derék kufárt, hogy
menjen vissza a házhoz, ott addig kiabáljon, amíg elő nem kerül valaki,
és annak mondja meg, hogy a Kmb-s küldte a jussáért! A halmozottan
hátrányos helyzetű társadalom-szimbióta hálálkodva elporzott.

Másnap eszembe jutott a dolog, elmentem egy illetőhöz, aki talán a
sógorom, de biztos, hogy a szomszédomban lakik, bár ettől akár a
dinnyeelsajátító is lehetett. Rákérdeztem, mi történt. Elmondta, hogy
őneki 80 Ft-ot mondott a H.Aladár-klón, annyit is fizetett. Ezzel ő a
továbbiakban nem kívánt foglalkozni, örült az akciós dinnyének.
Falatozás közben ismét megzavarta mélabús magányában a rikácsolás.
Kiballagott, és miután azt hallotta a melone-kupectől, hogy én a jogos
járandóságáért küldtem, leakasztott neki két rettenetes nagy pofont,
kétszer megrúgta, majd közölte vele, hogy itt a jussa, de menjen vissza
énhozzám, és mondja meg nekem, hogy vasárnap van, fáradt, ő pihen,
ennél
jobban most nem veri meg, egyébként is én vagyok a rendőr, verjem én!!!

Ezek után megbeszéltük, hogy vajon milyen rajta kívül álló okból nem
jöhetett vissza hozzám a dinnyebróker, majd két fél szilva és két üveg
sör elfogyasztását követően távoztam.