LEVÉL
A SZŐKE NŐ ANYJÁTÓL: Kedves Lányom! Lassan írom levelem, mert tudom,
hogy nem tudsz gyorsan olvasni. Már nem ott lakunk, ahol eddig, mert
apád olvasta, hogy a legtöbb baleset az otthontól 20 km-es körzetben
történik, úgyhogy elköltöztünk A házszámot sajnos nem tudom megírni,
mivel az előző lakók magukkal vitték, hogy ne kelljen a címüket
megváltoztatni. Az új házban minden nagyon szép és jó....
Mosógép is van, bár nem működik valami jól. Beletettem a ruhát,
meghúztam a láncot, és azóta nem láttam belőle semmit. Mindent
összevetve nem rossz itt. A múlt héten csak kétszer esett az eső,
egyszer három, egyszer meg négy napig. Elküldtem a kabátot, amit kértél,
de apád szerint a gombok miatt túl nehéz lett volna a csomag, úgyhogy
levágtam mindegyiket, és beletettem őket a kabát zsebébe. Az a lüke
bátyád valamelyik nap bezárta a kocsikulcsot, és több mint két órába
telt, míg apádat és engem kiszabadítottak az autóból. A nővérednek ma
gyermeke született, de még nem tudjuk fiú-e, vagy lány, így azt sem
tudom megírni, hogy nagynéni vagy nagybácsi lettél. Képzeld! A szomszéd
beleesett a pálinkás hordóba. Néhányan megpróbálták kihúzni, de ő
hősiesen ellenállt, és megfulladt. Szegény embert 3 napig hamvasztották.
Máskülönben nincsen sok újság, minden a megszokott mederben folyik.
Csókol szerető anyád Ui.: Akartam pénzt is tenni a borítékba, de már le
volt zárva.