<!-- if(!window.goAdverticum)document.write('<sc'+'ript src="http://img.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); --><!-- if(window.goAdverticum)goAdverticum.addZone(31545); --> <p><a href="http://www.hetek.hu/openX/www/delivery/ck.php?oaparams=2__bannerid=73__zoneid=11__cb=7321bec919__maxdest=http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=31545" title="HirdetÃ���Ã��Ã�Â¥s" target="_blank"><img border="0" src="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=31545" alt="Kattintson a hirdetésre!" /></a></p>

cikk küldése cikk nyomtatása

„Helló Mindenki! Az Ericsson promóciós laptopokat osztogat, hogy növeljék a márkaismertséget, eladást. Ha részt akarsz venni a promócióban, 8 embernek kell ezt az üzenetet elküldeni, és egy Ericsson T18 Laptop üti a markod. Ha 20 embernek küldöd el az e-mailt, a jutalmad egy Ericsson R320 Laptop lesz. Ne feledd a küldött e-mail másolatába betenni az anna.swelung @ericsson.com e-mail címet."

Aki netalán nem kapta volna meg online e kecsegtető ajánlatot, ne bánkódjon. A cég sajtóközleményben így reagált a közhírré dagadt lánclevél híresztelésére: „A közelmúltban útjára indult egy valótlan tartalmú, és ezáltal rosszindulatúan félrevezető levélsorozat, melynek írója az Ericsson munkatársának kiadva magát ingyen laptopokat ígér a levél továbbítójának. Hivatalosan cáfoljuk, hogy a levél szerzője, tartalma és célja bármilyen összefüggésben állna az Ericsson Magyar­országgal vagy bármely Ericsson vállalattal világszerte." A kurta levél - kis változtatásokkal - már vagy három éve kerülgeti a nagy magyar alföldet. Az angol eredeti álhír pedig lassan évtizedes hazugsággá duzzadt.

Az interneten terjedő átverések (angolul: hoaxok) már-már kortünetté váltak. A sokszorosítási rohamot kiváltó álhírek a teljesség igénye nélkül: gazdagodási lehetőségek, hamis vírusriasztások, gyógyíthatatlan betegek vagy bármilyen megindító embercsoport támogatása e-mailes fejkvótával, tiltakozó petíciók valótlan ügyek mellett stb.

„Érdekes, hogy egyébként teljesen értelmes, normális emberek hogy be tudnak dőlni ilyen hülyeségeknek. Most kaptam meg Bill Gates levelét is, pedig az is van már legalább tízéves. Volt a levélben vagy 500 e-mail cím" - osztja meg tapasztalatait egy netes fórumozó. Bill Gates ugyanis - az átverő üzenet szerint - vagyonát kívánja hovatovább szétosztani.

„Sosem szabad ilyen leveleket továbbítani, lehetetlen olyan programot kitalálni, mely követi az e-maileket, illetve még ha másolatként küldik is el, lehet több száz-ezres címlistát venni, melyre kiküldhető bármi" - szól egy szerverek és tárhelyek bérbeadásával foglalkozó informatikai cég képviselőjének intelme. Panku Brigitta a Heteknek azt is elmondta, hogy „a lánclevél sokszor önmagában nem okoz közvetlen kárt, de bosszúságot okoz, s a ráfordított idő, sávszélesség, merevlemez-terület, a levelezőszerverek terhelése ekkor is jelent anyagi veszteséget. Hordozhat azonban a lánclevél közvetlen veszélyeket is! Például az illető felkerülhet egy nemkívánatos spamlistára is."

A most kibontakozott ügy nemcsak a netes adatvédelmi problémákra, hanem a virtuális térben való viselkedési szabályokra, illetve azok hiányára is ráirányítja a figyelmet. „Éppen a születésnapomon kaptam meg a laptopos levelet - mondja egy bedőlt felhasználó. - Aznap sok munka is volt, nem tétováztam túl sokat, továbbítottam, főleg olyanoknak, akiknek jól jöhet egy laptop. Az egyik barátomnak küldött levélre valakinek a munkatársa reagált, meglehetősen bántó hangnemben, amely körlevélben küldve még inkább megszégyenítő volt. Persze, megérdemeltem, de eddig nem találkoztam ilyen átverő e-maillel, és sajnáltam is nagyon az okozott kellemetlenséget. Kedvem lett volna egy barlangba jól elbujdosni."

Nem újdonság az arctalan kommunikációban a gátak nélkül feltörő indulatos megnyilvánulás. Rosszabb esetben a sértett és gyakorlott címzettek bosszút is állnak naiv vagy egyenesen „hülye" ismerőseiken. „Ezt a laptopos kamut sajna nekem is elküldték páran... Meg a Bill Gates-es vagyonelosztósat is... Cserébe valamennyiük e-mail címével regisztráltam ázsiai és orosz pornóoldalakra..." - olvashatunk egy példát a „felsőbbrendű" számítógépes guruk reakciójára. Mások a lánclevelekre 35 megabyte-os fájlokat írnak vissza válaszképp, hogy ellehetetlenítsék az óvatlan és hiszékeny küldő levelezőrendszerét.

Akadnak azért jó szándékú „okosak" is, akik weblapot is nyitnak Lánclevelek küldőinek tanfolyama címmel: „A hülyék egyszerű emberszabású lények. Fő jellemzőjük, hogy nem gondolkodnak. Ha kapnak egy levelet, amiben megtalálható az a szöveg, hogy »ha továbbküldöd 13 ismerősödnek 3 napon belül, akkor téged nagy szerencse fog érni«, akkor - dacára annak, amit elvárnánk, hogy elkezdjen azon gondolkodni, hogy a levelet vajon ki írta, milyen célból, és mennyire hiteles az, ami le van írva - nyilván boldog, bárgyú mosollyal fogják a megadott számban továbbküldeni fűnek-fának, és réveteg pillantásokkal fogják lesni a beígért örömet." Az informatikus szakértők tanácsa mindenesetre az, hogy legyünk gyanakvóak a nem hozzáértő ismerőstől jött „továbbítandó" levéllel szemben, ellenőrizzük a forrást, figyeljünk fel a levélben található gyakori ellentmondásokra. Helyreigazítani pedig legjobb célirányosan a megtévesztett forrásszemélyt, így megakadályozhatjuk a további körlevéllé dagadó figyelmeztetéseket.

Curtis D. MacDougall újságíró-egyetemi tanár klasszikus definíciója szerint az átverés „előre megfontolt, kitervelt hazugság, úgy tálalva, mintha igaz lenne", azaz gyakran valóságos elemekkel „adják el" hihetőnek az üzenetet. Az igazság és a hazugság pólusa közötti eligazodás örök kérdés, melynek súlyát a megtévesztettek és kárvallottak heves reakciói is jelzik. Az erre rájátszó parttalan bloggolások és az anonim chatelések még inkább teret adnak a valóságra és az emberi méltóságra fittyet hányó, lesújtóan feltárulkozó (és félrevezető) egyéneknek. Ám ez már egy másik történet. S a sort lehetne folytatni a városi legendák, szóbeszédek, tévhitek tömkelegével, melyek közös vonása, hogy terjedésük biztosítéka a globalizálódó civilizáció és a modern kommunikációs csatornák, melyek olcsó, gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt tesznek lehetővé - igazi személyesség nélkül.

Hoax, a cyber-háziállat

A hoax leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelöli, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nemritkán az írott sajtó vagy a tévé is hajlamos átvenni. A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére. Fontos (de nem okvetlen szükséges) jellemzője a hoaxnak, hogy terjed és szaporodik („Küldd tovább 10 példányban!”). Nemzetközileg az internettel együtt terjedt el, minthogy a hálózat ideális terepe a kisebb-nagyobb átveréseknek. A népszerűbb hoaxok jelentős forgalmat generálhatnak, és ezzel komoly pluszköltségeket okozhatnak a szolgáltatóknak. A hoax írójának célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűlik össze, amely több forward után hozzá is visszajut – így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet spammereknek. (Forrás: Wikipédia)