A székely atyafi bátortalanul ácsorog a befagyott folyó partján. Szeretne átmenni, de nem mer. Kétségbeesésében így fohászkodik.

−  Ó, istenem, csak most az egyszer tekints le rám kegyesen, és épségben segíts át a folyón!

Nekibátorodva útnak indul, és már a túlsó part közelében jár, amikor felkiált:

−  No, most már átjutok nélküled is!

Ebben a pillanatban megreped a jég, és az atyafi beleesik a folyóba. Méltatlankodva mászik ki a vízből:

−  Istenem, veled már viccelni sem lehet?

--------------------------------------------------------------

A székely fiú riadtan szalad be az apjához a házba:

−  Gyűjjék mán idesapám, csuklik a tehén!

Az öreg megpödri a bajuszát, és csendesen válaszol:

−  Nem baj az fiam, adjál neki vizet! Attól majd elmúlik.

−  Nem úgy csuklik idesapám, hanem össze!

----------------------------------------------------------

Ábris gazda fia bekiált az anyjának az udvarról:

−  Édesanyám, alighanem valami baja van a Pejkónak.

−  Miből gondolod fiam?

−  Látom, hogy az édesapám a vállán hozza a bőrét.

---------------------------------------------------------

Az öreg székelynek megbetegszik a tehene, és kihívja az állatorvost. Az orvos fölírja a receptet, amivel az öreg bemegy a városba, majd amikor visszaér, azt mondja a feleségének:

−  Te, asszony! Kóstold meg a gyógyszert, nehogy valami baja legyen a tehénnek!

-----------------------------------------------------------------

Beteg a gazda tehene. Megkérdezi a szomszédjától:

−  Mondja, Áron gazda, maga mit adott a tehénnek, amikor megbetegedett?

−  Terpentint.

Másnap haragosan szól át a kerítésen a gazda:

−  Megdöglött a tehenem, szomszéd!

−  Hisz az enyém is…

-------------------------------------------

−  Na, vetkőzzék le !

−  De főorvos úr, kérem...

−  Mondtam, hogy vetkőzzék le!

−  Instállom, én...

−  Na, vetkőzzék gyorsan!

A székely végül levetkőzik, az orvos megvizsgálja. Ránéz:

−  Magának semmi baja nincs!

−  Az nincs! De hoztam egy szekér fát!

--------------------------------------------------------

A falusi doktor találkozik az utcán az egyik betegével:

−  János bátyám, mit visz az üvegben?

−  Hát, az igazat megvallva doktor úr kérem, egy csepp papramorgót…

−  Nem abban egyeztünk meg, hogy többet nem iszik?

−  Többet nem, de gondoltam: ennyit lehet.

−  Ennyit? Hát ez rengeteg!

−  Nem mind az enyém, a fele a komámé.

−  Akkor most gyorsan öntse ki a maga részét!

−  Nem lehet doktor úr, mert a komámé van felül!

----------------------------------------------------------------

−  Ábris bácsi a kút kávájára könyököl, s elgondolkodva nézi az odalent csillogó vizet, szájában az egyetlen kedves pipájával. Odamegy hozzá a szomszéd gyerek, és megkérdi: Ábris bá’, nem fél, hogy belepottyan a pipája?

−  Áááá...

------------------------------------------------------------------

Egy székely atyafi szántogat a mezőn, amikor három vadász jelenik meg. Azt kérdik:

−  Látott kend egy őzet errefelé?

−  Láttam hát!

−  Aztán merre ment?

−  Amarra, a dombhát felé…

A három vadász elindul a mutatott irányba, de nem találnak semmit. Erre visszamennek az atyafihoz.

−  Mikor látta azt az őzet?

−  Hát, van annak már három napja is!

--------------------------------------------------------

Azt mondja ebédnél a székely asszony a fiának:

−  Ne csak a húst edd fiam, hanem a káposztát is, az épp olyan jó!

−  Nem hiszem azt, édesanyám! Ha épp olyan jó lenne, a kutyák már a kertben megették volna.

-----------------------------------------------

−  Édesanyám, mit rakjak a tésztára?

−  A fedőt fiam, hogy az apádnak is maradjon.

-----------------------------------------------------------

Vásár előtt fogadkozik az öreg székely kupec:

−  Ha megsegít Isten, és lesz ezer lej hasznom, a felét a templomnak adom!

A nap végére ötszáz lej haszna van.

−  Milyen jól elrendezte a Jóisten! – hálálkodik az öreg. – A maga részét már meg is tartotta.

--------------------------------------------

A suttyó legényke szántott az apjával. Az apa fogta az ekét, a fiú meg a lovat vezette. Az eke ki-kiugrott a kemény földből. Bosszús volt a székely, szidta a fiát, hogy ő rontja el a szántást.

−  Nem én rontom el, hanem az édesapám!

−  Hogy beszélsz te az apáddal? Annak idején én nem mertem volna visszafeleselni az apámnak.

−  Vót is magának apja?

−  Vót bizony, különb mint neked!

------------------------------------------------

Katonai sorozáson megkérdezik Ábeltől:

−  Aztán hová szeretnél kerülni?

−  Hát a vezérkarba!

−  Hülye vagy?

−  Nem! Miért? Ez a feltétele?

------------------------------------------------

A plébános úr korholja a korhely Ábris bácsit, mert az minden este felönt a garatra.

−  Ej, Ábris bá', hát nem bántja a lelkiismeret?

−  A lelkiismeret? Az nem... Csak az asszony néha...

-------------------------------------------------

Dicsekszik a góbé a kocsmában:

−  Én akármikor megyek haza, otthon még éjjel kettőkor is enyém az utolsó szó!

−  Hogyhogy?

−  Hát úgy, hogy belépek, köszönök, és nem fogadják.

-----------------------------------------------------------------

Este, lefekvés előtt az öreg székely kimegy az udvarra. Amikor bejön, permetes csizmáját látva az asszony kérdi tőle:

−  Esik?

−  Nem, fúj...

-------------------------------------------------------

Két atyafi fölmegy a nagyvárosba, csak úgy körülnézni. Kimennek a ligetbe, ahol éppen egy zenekar játszik. Gyönyörködve hallgatják a szép muzsikát, s közben az egyik azt mondja:

−  Szép is ez, komám, csak azt nem tudom, miért hadonászik ott elől az egyik?

−  Hát, biztosan hajtja róluk a legyeket...