Após viccek

Az anyós nem bízik vejéiben, ezért úgy gondolja, próbára teszi őket.

Először megy a legnagyobbhoz, beleveti magát a kútba, a hapi gondolkodás nélkül kimenti.

Holnap reggel a hapi ablaka alatt ott áll egy vadonatúj piros Mercedes, rajta egy kis cédulával.
"Sok szeretettel Anyósod".
Most megy az anyós a második vejéhez, beleveti magát a kútba, és a férfi kimenti, de az elején egy kicsit tétovázik.
Holnap reggel a férfi ablaka alatt ott ál egy használt Trabant, rajta a cédula:”Szeretettel anyósod".
Aztán megy az anyós a harmadik, és egyben legkisebb vejéhez.
Beveti magát e kútba, de a veje nem menti meg, ezért belefullad.
Holnap reggel a kishapi ablaka előtt ott ál egy Opel Vectra, rajta a címzés:”Köszönettel, szerető apósod."

o                                                        A vőlegényjelölt így szól leendő apósához:
- Nézze, papa, ha sokallja az egymilliós hozományt, amit kérek, ha magának nem ér meg egy milliócskát, hogy megszabadítom a kellemetlenségektől, amit a lánya okozott és okozhat még ezután, teszek egy másik ajánlatot! Elcsábítom a kedves nejét és arra is, ráveszem, hogy váljon el öntől. De ezért kétmilliót kérek!

                                                    Egy roppant sikeres üzletember találkozott újdonsült vejével:
- Imádom a lányomat - mondta -, és örömmel üdvözöllek téged a családunkban. Hogy megmutassam, mennyire kedvelünk, ötvenszázalékos részesedéssel beveszlek társnak az üzletbe. Nem kell mást csinálnod, csak mindennap kimegy a gyárba, és megtanulod, hogy működik az egész.
- Utálom a gyárakat - vágott közbe a vő. - Nem bírom a zajt.
- Értem - bólintott az após. - Akkor hát vezesd az irodát.
- Utálom az irodai munkát - közölte a vő. - Utálom, ha bedugnak egy íróasztal mögé.
- No várj csak egy pillanatra! Az imént tettelek meg egy prosperáló szervezet tulajdonosává, de nem szereted a gyárakat, s az irodában sem vagy hajlandó dolgozni. Akkor hát mit csináljak veled?
- Nem gond. Vásárolj ki az üzletből!

o                                                       

Idős bácsika érkezik a bontóperre.
- Hány évesnek tetszik lenni?- kérdi a bíró.
- Hetven vagyok.
- És mióta házasok?
- Ötven éve!
- Fél évszázados együttélés után egyszer csak el akar válni? Hogy lehet ez?
- Nagy sora van annak, bíró úr! A feleségem volt az első nő az életemben. Húszéves voltam, azt hittem, rögtön el is kell venni, akit megszeretek, hát elvettem. Pár hét alatt kiderült, hogy elviselhetetlen egy némber. Mentem az apósomhoz, mondom neki, válni akarok! Azt válaszolta, legalább néhány hónapig tartsak ki, mégis, ugye, mit szólna a világ… Jó, gondoltam, pár hónap ide vagy oda... Közben elvittek két évre katonának. A feleségemről akkor derült ki, hogy gyereket vár. Mondom magamnak, így nem hagyhatom el, muszáj azt a gyereket fölnevelni! Igen ám, de nemsokára jött a második fiú, aztán meg egy kislány. A lányt férjhez is kell adni. Hát így. Tegnap volt az esküvő, most aztán végre itt vagyok, semmi akadálya, hogy az ötven éve dédelgetett álmomat megvalósítsam!

o                                                        Két dúsgazdag amerikai dinasztia összeházasítaná gyermekeit, de összevesznek a hozományon. A vőlegény Kleopátrát, a híres tenyészkancát is követeli, leendő apósa azonban nem adja. A házasság meghiúsul, és az egymásnak szánt fiatalok csak évekkel később, egy garden partyn találkoznak, véletlenül.
- Emlékszik még rám? - szólítja meg a lányt a hajdani vőlegényjelölt.
- Hát persze! Maga akarta feleségül venni a tenyészkancánkat.